Címlap Barangolások a régi dorogházi anyakönyvek lapjain

Barangolások a régi dorogházi anyakönyvek lapjain

FacebookIWIWSatartlapGoogle bookmarkTwitter

1870-1880-as évek

 

Ez az időszak I. Ferencz József uralkodásának ideje, a Kiegyezés utáni kor, a magyar kapitalizmus robbanásszerű fejlődésének szakasza. Milyen lehetett Dorogháza (Szuha és Mindszent) ebben az időszakban? Ezt próbáltam a születési, halálozási anyakönyvek tanulmányozása és más elsősorban családi információk kapcsán átgondolni.

Miért ezt az időszakot választottam? Ekkor születtek nagyszüleim: Bakos galambos Albert 1865, Bakos tajti Rozál 1877, Varga István 1875, Mihalik Angyél 1878. Sajnos a nagyapáimat már nem ismertem.

Egy nehéz időszak utáni új szakasz volt ez a két évtized. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc utáni megtorló időszak. A kapitalizmus hatásai itt is éreztetni kezdték hatásaikat. Véget ért az 1849-1873 közötti kolera vész időszaka, amelynek közel 500 áldozata volt a 3 településen. A kolera temetőt még nagyanyáim megmutatták. Az 1860-as nagy tűzvész után újjáépültek a falu házai. Túl volt a település az 1867-es  földrengés okozta sokkon is. 1875-ben természeti katasztrófa sújtotta Dorogházát. Jégeső verte el a teljes termést. Éhínség követte a vészt.

A három település Dorogháza, Mindszent és Szuha nemcsak az anyakönyvekben hanem az emberi kapcsolatokban is szoros egységben élt. Feltételezem, hogy a településrészek elkülönültek, hisz a születési hely megjelölésében ezek tükröződnek. Dorogházán elkülönült a Tóvölgy. Itt volt a régi Kustéy ( kastéy-vár) itt volt a Jakab lápában a régi kápolna. Elkülönültek az Antalszög, a Bakosszög, valamint az újtemplom (1758-tól) alatti központi terület a paplakkal meg az iskolával. Szuhától külön jelzik az anyakönyvi bejegyzések Hutát és a Szénégetőt. Mindszent ilyen megközelítésből egységesebbnek tűnik. Önálló település részek voltak a nagybirtokhoz köthető Dorogpuszta és Pálháza.

Az anyakönyvi bejegyzések szerint a lakosság döntő többsége zsellér volt. Érdekesség, hogy 1870-ben még szerepel a jobbágy megnevezés is.

 Vége lett a Bakos nemzetség kisnemesi előjogainak is. A birtok nélküli ( hétszilvafás ) lét egyre inkább a szegénység felé sodorta a Bakosokat is. Az apai nagyanyám születési bejegyzésénél még szerepel az egyik szülő ns ( nobilis-nemes ) megnevezés is, de a másik szülő már zsellér megnevezést kap. Megmaradt a közös birtok a Bakosok erdeje meg a Nemes Bakosok legelője. Az úrbéli legelő más területen volt. Anyai ágon a dédapám csizmadia volt Szuhán , a dédanyám zsellér.

A falvak szegények voltak. A házak fából vagy vert fallal épültek, szalma vagy nádfedéllel. Az utak szilárd burkolat nélküliek voltak, az esős időszakban szinte járhatatlanok. A lakosság száma a természeti csapások következtében csökkent. Dorogházán 1870-ben kb. 820-an laktak, Mindszenten 520-an, Szuhán 470-en.

A foglakozásra utaló bejegyzések tükrözik az akkori gazdasági viszonyokat. Mint már előzőleg írtam a többség zsellér volt. A tehetősebbek f.gazda ( földes), béres gazda vagy közbirtokos megnevezéssel szerepelnek. Egyértelmű hogy a mezőgazdaságból illetve állattenyésztésből éltek az emberek. A zsellérek eladták a munkaerejüket általában természetbeni juttatás ellenében. Művelték a  kertjüket de tartottak állatokat is. Foglalkozásként szerepelnek a kanász, a kondás, a csordás megjelölések de voltak juhászok is mindhárom településen.

A kezdődő kapitalizmusra utal, hogy Dorogon és Pálházán lakó ispán illetve a béresgazda, béres foglalkozás bejegyzése is.

A telkes zsellérek megtermelték a legszükségesebb növényeket de tartottak kis állatokat is. Üzemelt Szuhán a vízi malom voltak kovácsműhelyek de szerepel csizmadia és szűcs és kőműves foglalkozás is az anyakönyvekben.

Az egyszerű háztartási tárgyakat (ágy, asztal, szék, lóca, kasztni valamint a fa szerszámokat) Hutában készítették.

A kocsikat szekereket és egyéb fa szerszámokat általában ügyes kezű zsellérek kezei közül kerültek ki.

A cigányok kosarakat békákat, köteleket, teknőket készítettek és árultak.

Az értelmiséget a pap ( Vályi Miklós ) a kántor tanító, a jegyző  (Bocsánszky Pál) képviselte

Salgótarján környékén már üzemeltek a szénbányák, beindult a Budapast-Salgótarján vasút amelyek a későbbiekben újabb vonzerőt jelentettek a nincstelen zsellérek munkához jutásához.

Dorogházán is megjelent a szénkibúvásoknál a bányászat. A Szurdokban illetve Ménkesen is volt kezdetleges bányászkodás de a bányászok még nem dorogházi születésűek voltak.

A budapesti és más nagyvárosi építkezések keresték a munkaerőt. Dorogházáról is eljártak dolgozni.

 

A házasságkötéseknél teljesen természetesek voltak a dorogházi-szuhai, dorogházi-mindszeti, doroházi-hutai, szuhai-hutai illetve a mindszenti-hutai párok. A befogadó településekre utal hogy új nevek jelentek meg ( Ivádi, Orosz, Kun stb).

Megjegyzem hogy a Csikós, Puporka vagy Rácz nevűeket Mindszentről az anyakönyv újmagyarként jegyzi.

Dorogházán a többség a Bakos nemzetséghez tartozott. 1811-ben bérmálás volt a faluban. 359 személyt bérmáltak meg Dorogházán, ebből 170 Bakos volt.

Az 1860-as évekig még csak a Bakos név szerepel az anyakönyvekben. A ragadványnevek az 1860-as évek második felétől jelentek meg . Véleményem szerint szláv mintára adták a ragadványneveket, esetleg jelzővel ellátva. A szlávok az apa keresztnevét is megkapják.

Így lettek az ősök között ( sándor, antal, balázs, illés, ambruzs, ágoston , máté, károly, gyurka, miso, kisjancsi,nagyjóska, nagybalázs, kovácsjancsi, kistamás ) nevűek.

Voltak a foglalkozásra utaló ragadvány nevek is ( molnár, huszár, csordás)

Vannak azonosításra váró ragadványnevek ( nóvé, sutus, topa, kavicsos, muhar, bali, gecse )

Voltak a betelepülők származási helyére utaló ragadványnevek is, pl. tajti, géczi.

Megjegyzem, hogy a Bakos Galambos eredettel is érdekes. Galambos Ilonát feleségül vette Bakos Mihály s innentől a teljes név Bakos galambos.

A ragadványnevek nem csak a Bakos családnevűeknél található meg.

A jellegzetes nevek a szomszédos településeken is fellelhetők.

 Szuhán a Pádárok, Szűcsök, Hajdúk, Baták, Mihalikok, Mindszenten a Siposok, a Vargák, a Gulyások. Hutában a Gembiczkiek a Storkok,a Gubolák.

Még egy érdekesség a keresztnevekkel kapcsolatban is fellelhető. Amíg az 1800-as évek közepéig hagyományos férfi és női keresztnevek voltak a jellemzőek ( József, János, András, Pál, Tamás stb. illetve Katalin, Juliska, Erzsébet, Teréz, Ilona, Róza ), ebben az időszakban megjelennek a modernizálódó világ új nevei is. Így pl. Emerencia, Martinka, Brigitta, Franciska, Aranka illetve a férfi nevek között a Joachim is.

A 150 évvel ezelőtti világnak is megvoltak a kivetettjei is. Az egyedülálló nőknél ( általában szolgálók szakácsnők ) a szüléskor minden esetben bejegyezték hogy az atyja ismeretlen. Bejegyzésre került egy sátoros cigány családnál bekövetkezett születés  is.

Értelem szerűen nem szerepelnek a római katolikus anyakönyvekben a zsidók ( feltételezem hogy a zsidó hitközségnél lelhetők fel ) Dorogházán ebben az időszakban 20-30 zsidó élhetett.

Volt zsidó temető is a ménkesi mocsárosi út mellett.

 2009. december 4.

Bakos János

Szavazások
Milyen tartalmat szeretne látni a weboldalon?
 
Névnap
Ma 2017. október 18., szerda, Lukács napja van. Holnap Nándor napja lesz.
Ki olvas minket
Oldalainkat 14 vendég böngészi
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés